Rohanó világunkban szinte mindenki küzd a stressz, különös tekintettel a feldolgozatlan munkahelyi stressz káros hatásai ellen. Ennek több forrása lehet: a munkahelyen jellemző környezeti hatás, a szervezeten belüli stressztényezők, illetve az egyénen belüli faktorok. A forrás bár egyénenként eltérő, abban megegyezik, hogy minden distresszt okozhat, ami nem kontrollálható, nem befolyásolható, vagy sérti az önbecsülést. A forrás megszüntetése mellett lényeges kérdés, hogy hogyan kezeljük ezeket a helyzeteket, hogyan küzdünk meg a gyakran megterhelő munka és a sokszor nem kielégítő munkakörülmények kihívásaival.
Kiégés, burnout szindróma
A munkahelyi stressz, amely a legújabb felmérések szerint az európai vezetők szinte 79%-át érinti, vezethet később a burnout szindrómához is. A stresszbetegségek következtében kiesett munkanapok miatt egyre nagyobb hangsúlyt kap, hogy a munkáltató és a munkatársak is foglalkozzanak ezzel a kérdéssel.
A burnout, vagyis a kiégés, mint mentális betegséget csak 1974 óta ismerik hivatalosan, viszont a tüneteket látva egyértelmű, hogy már korábban is létezett. A betegség fázisait a neves pszichoanalitikus, Herbert J. Freudenberger írta le. A burnout állapotába került személyeket a teljes mentális kimerülés jellemzi a túlhajszolt, stresszes, fizikailag és érzelmileg egyaránt megterhelő életvitelük következtében.
A mentális betegség fokozatosan, lépésről lépésre teríti le áldozatait. Veszélyezettet személy lehet bárki, aki munkája során folyamatos kontaktusban van a körülötte lévő emberekkel. Tehát a magas pozíciót betöltő vezetőktől a pedagógusokon át az orvosokig és rendőrökig mindenkin jelentkezhetnek a tünetek, ha nem képesek összehangolni az életvitelüket a munkájukkal. A kiégésnek több szakasza különíthető el. Ezeket figyelembe véve sajátmagunkat és környezetünk tagjait is figyelmeztethetjük a közelgő veszélyre.
Viszont hiába vagyunk tudatában mentális labilitásnak, szakember segítségére van szükség a betegség megfékezéséhez. A kiégéssel a személy fizikailag és mentálisan egyaránt megtörik. Érzelmi megnyilvánulásai elhalványodnak, szinte teljesen megszűnnek. Fásult, demotivált lesz. A depresszió és más pszichoszomatikus betegségek fokozatosan kerítik hatalmukba. Nyilvánvaló, hogy a gyógyuláshoz nem elegendő egy hét szabadság és némi alvás.
Az agytréning terápia komplett életviteli változtatással segít a problémán, ami az agytréningen kívül magába foglalja a napi ritmus, a táplálkozás és alvás megfelelő kialakítását is. A kiégés kezelésének az alapja szintén az agytréneres teszt. A szindróma fázisai a teszt alapján felismerhetők és a személyre szabott tréninget ez alapján ki lehet alakítani. Az agytréning terápia a kiégés minden fázisára ad megoldást.
