Vannak gyerekek, akik normális, sőt okos gyerekek — ez mindenki számára nyilvánvaló, aki egy kicsit megismeri őket. Mégis küzdenek az iskolában. Az olvasás lassú és pontatlan, a szöveg értelmét elveszítik, mire a sor végére érnek. Matekból nem segít sem a magyarázat, sem az ismétlés. Diktáláskor ugyanazokat a hibákat csinálják újra és újra, mintha az előző nap nem létezett volna.

A szülők ilyenkor rendszerint körbejárják az intézményeket. Fejlesztőpedagógus, logopédus, neuropszichológus. Kap a gyerek diagnózist — diszlexia, diszkalkulia, ADHD, vagy ezek valamelyik kombinációja —, és elkezdi a fejlesztő foglalkozásokat. Sokszor javul valami, de az iskolai teljesítmény nagyrészt ugyanolyan marad.

Ez a cikk arról szól, hogy miért történik ez, és mi az, amin a fejlesztőfoglalkozás nem tud változtatni, az agytréning viszont igen.

Az iskolai tanulási nehézségek mögött csaknem mindig egy konkrét, mérhető idegrendszeri mintázat áll. A qEEG (kvantitatív EEG, az agyhullámok számítógépes elemzése) egy nagyon jellegzetes képet mutat ADD/ADHD-s és olvasási nehézséggel küzdő gyerekeknél: a homloklebeny területén lassú, ún. théta-hullámok dominálnak, és ez a mintázat olvasás közben tovább erősödik.

Fig. 8.15–8.16 — QEEG agytérkép, előtte és utána. Felső: „High Frontal Slow Alpha >3SD” — tipikus ADD-profil. Alsó: ugyanaz a személy 20 perccel egy AVE-ülés után, a frontális aktivitás látványosan normalizálódott. (Forrás: Collura & Siever, in Evans: Neurofeedback, 2008)

A fejlesztőpedagógia és a logopédia nagyon hasznos. Megtanítja a stratégiákat, erősíti a tudatos technikákat, és sok esetben mérhető fejlődést hoz. Ezek a módszerek azonban az agyat felülről próbálják befolyásolni: megtanítanak egy szabályt, és remélik, hogy az ott marad.

Az alapkérdés az, hogy az agy kész-e egyáltalán befogadni. Ha az idegrendszer tartósan lassú üzemmódban működik, ha a frontális lebeny nem aktivizálódik rendesen feladatvégzés közben, a megtanult szabályok nem rögzülnek tartósan. Az agy 72 órás rendszerben dolgozik — amit nem erősítünk meg ismételten, azt kiszorítja a rendszer.

Az agytréning más ponton lép be. Közvetlenül az agyhullám-mintázatot módosítja, növeli a frontális területek vérátáramlását, és olyan neurológiai állapotot teremt, amelyben a tanulás könnyebb és hatékonyabb lesz.

Az AVE (audiovizuális entrainment) komplex idegrendszeri hatásai. Az agyhullám-szinkronizáció egyszerre befolyásolja az agyi vérátáramlást, a neurotranszmitter-termelést, a mélyrelaxációs állapotot, és a figyelmi és tanulási funkciókat. (Forrás: Comptronic Devices Ltd, 1996)

Az agytréner eszköz speciális LED-es szemüvegen és fejhallgatón keresztül pulzáló fény- és hangimpulzusokat küld. Az agy érzékeli ezeket az ingerlési frekvenciákat, és 6–8 perc után elkezd ráhangolódni — ezt frekvenciakövetési válasznak (frequency following response) nevezzük.

10 éves meditátor agyhullám-mintázata (bal) és egy 10 Hz-es AVE-ülés eredménye (jobb). A két minta feltűnően hasonló — a tréning az agyhullámokat rendezettebb, fókuszáltabb állapotba hozza, anélkül, hogy évnyi meditációs gyakorlatot igényelne. (Forrás: Siever, 1997)

A folyamat a talamuszon keresztül hat: minden érzéki inger ott szűrődik át, és onnan sugárzódik tovább a kortex felé. Az eszköz a két agyféltekét egymástól független frekvenciával is képes stimulálni — bal oldalon béta, jobb oldalon SMR+alfa tartomány —, ami az olvasáshoz szükséges agyfélteke-koordináción is javít. Ezt a duális stimulációs technikát szabadalmaztatott szemüveg teszi lehetővé.

Az audiovizuális agystimulációt az 1980-as évektől alkalmazzák szervezett formában, és az elmúlt évtizedek során számos klinikai vizsgálat született gyerekekkel végzett tréninggel.

„ADD and Learning Session” — a Joyce-protokoll. A lap leírja a vizsgálatot (30 ADD-s és olvasási nehézséges általános iskolás, két minnesotai iskola) és mutatja a duális frekvenciás programot. Publikálva: Journal of Neurotherapy, Vol 4, No 2. (Forrás: Siever: AVE Session & Protocol Guide for Professionals, 2022)

Az agytréner rendszer 6 hetes ciklusokban működik. Ez az időtáv elegendő ahhoz, hogy az agy ne csak átmenetileg, hanem tartósan átvegye az új működési mintázatot. Részképesség-zavaroknál — diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia — az ún. középső alfa-tartományból indulunk, és fokozatosan haladunk az egyéni célfrekvencia felé. Az ülések között legfeljebb 72 óra telhet el, hogy az agy ne „felejtse el” az irányt.

A magyar klinikai tapasztalat azt mutatja, hogy a gyerekek a 6. ülés körül kezdenek látható, mások által is észrevehető változást mutatni — általában először az alvásnál és a hangulatnál, és csak utána az iskolai teljesítménynél. A tréning nem helyettesíti az iskolai fejlesztőfoglalkozásokat. Azok hatékonyságát növeli, mert egy rendezettebb agyhullám-mintázattal sokkal gyorsabban és mélyebben rögzülnek a megtanult stratégiák.

1. Siever, D. (1997). The Rediscovery of Audio-Visual Entrainment. Comptronic Devices Limited.
2. Siever, D. (2003). Audio-Visual Entrainment: Applying AVE Technology for Attention and Learning. Biofeedback, 31(4).
3. Siever, D. (2022). AVE Session & Protocol Guide for Professionals. Mind Alive Inc.
4. Carter, J. L. & Russell, H. L. (1993). A pilot investigation of auditory and visual entrainment of brain wave activity in learning disabled boys. Texas Researcher, 4, 65–73.
5. Joyce, M. & Siever, D. (2000). Audio-Visual Entrainment program as a treatment for behavior disorders in a school setting. Journal of Neurotherapy, 4(2), 9–25.
6. Collura, T. F. & Siever, D. (2008). Audio-visual entrainment in relation to mental health and EEG. In Evans, J. R. (Ed.), Handbook of Neurofeedback. Haworth Press.
7. Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ — Tanulási nehézségek és ADHD tájékoztató. egeszsegvonal.gov.hu
8. Shaywitz, S. (2003). Overcoming Dyslexia. Alfred A. Knopf.