Agytréner.hu · Edukáció · Olvasási idő: ~9 perc
Mit csinál a stressz a testeddel – és hogyan lehet ezt megfordítani
A tartós stressz nem csupán fáradttá tesz. Mérhetően rombolja az agyban zajló folyamatokat, torzítja a hormonegyensúlyt, és olyan fizikai tüneteket produkál, amelyekre sokan orvosi magyarázatot keresnek éveken át – anélkül, hogy megtalálnák az igazi okot.
Selye János, a stresszkutatás úttörője már évtizedekkel ezelőtt leírta, hogy a stressz nem az emberrel szemben ható külső erő, hanem az a mód, ahogyan reagálunk rá. Ez azt is jelenti, hogy a reagálás mintázata megváltoztatható. Ennek ellenére a legtöbb ember éveket tölt azzal, hogy a tüneteit kezeli – az alvászavart, a magas vérnyomást, a feszültséget –, miközben az idegrendszer alapállapota változatlan marad.
Az agytréning ebből az alapállapotból indul ki. Méréssel.
A stressz biológiája – ami belül zajlik
A stresszre adott testi válasz eredetileg rövid távú védelmi mechanizmus. Probléma ott kezdődik, amikor napokig, hetekig, hónapokig tart. A tartósan magas kortizolszint lebontja az immunrendszert, megzavarja az alvást, és gyulladásos folyamatokat indít el. Az agy oldaláról nézve a krónikus stressz egyik legjelentősebb következménye a szerotonin- és noradrenalinszint csökkenése – ezek szabályozzák a hangulatot, a koncentrációt és az alvás minőségét. Amikor a szintjük tartósan alacsony marad, depresszió alakul ki. Ez nem hangulat, hanem biokémiai állapot.
A hosszú távú szorongásban élő emberek emellett úgynevezett mellékvesefáradást is fejlesztenek ki, amely kimerültségként és teljesítményromlásként jelenik meg. Egy ismert kísérletben résztvevőket komoly anyagi stressznek tettek ki, és előtte-utána IQ-tesztet végeztek velük. A pénzügyi nyomás hatására átlagosan 10 ponttal romlott az eredmény. Ez jól mutatja, hogy a stressz nemcsak a hangulatot, hanem a gondolkodási kapacitást is konkrétan csökkenti.
Ami a testben megjelenik
A krónikus stressz fizikai tünetei sokszor nem kapcsolódnak össze a kiváltó okukkal. Magas vérnyomás, alvászavar, gyomorfekély, fejfájás, legyengült immunrendszer – mind szerepelnek a listán. Az alvás különösen érzékeny területe ennek. Ha valakinek komoly napi stressze van, az éjszakai mélyalvás mértéke mérhetően csökken. A teljes populáció körülbelül 30%-át érinti valamilyen alvászavar, ami ördögi kört indít el: az alváshiány rontja a stressztűrő képességet, a nagyobb stressz pedig tovább rontja az alvást.
Sok ember éveket tölt el azzal, hogy az alvászavar tüneteit kezeli, miközben az ok – az idegrendszer túlpörgött alapállapota – érintetlen marad.
4 éve fennálló alvási problémám (gyakori ébredés) és az állandó szorongásos tüneteim szép lassan, de biztosan megszűntek!
A kezelés előtt végig álmodtam az egész éjszakát, és fáradtabban keltem, mint ahogy lefeküdtem. Most pihentetően alszom.
Ahol a mérés kezdődik – HRV és az autonóm idegrendszer
A szívritmus-variabilitás (HRV) az egyik leginformatívabb mutatója annak, hogyan bánik a szervezet a stresszel. Két szívverés között az időtartam folyamatosan változik, és ennek a változékonyságnak a mintázatából következtetni lehet az autonóm idegrendszer állapotára. Ha valaki krónikus stresszben él, a HRV csökken: a szívverés kiegyenlítettebbé válik, elveszíti a rugalmas reagálóképességét. Ez a szimpatikus idegrendszer tartós túlsúlyát jelzi – a test permanensen készenléti állapotban van.
Stresszes állapotban a légzés felgyorsul: 18–20 légvétel percenként. Relaxált, meditatív állapotban ez 8–10-re csökken. A felmérés során a HRV-mérés megmutatja, hogy az autonóm idegrendszer egyensúlya valójában hol tart. Ez az egyéni tréningterv egyik kiindulópontja – és egyben az első adat, ami sok mindent megmagyaráz.
Kocka mérnökként nem hittem benne, de megdöbbentem, hogy mennyi ponton betalált a diagnózis. Mindezt úgy, hogy semmi információt nem kérdeztek tőlem, pusztán a mérések alapján.
Az audiovizuális stimuláció – amit a kutatások mutatnak
Az agytréning egyik központi eszköze az audiovizuális entrainment (AVE): pulzáló fény- és hangstimulációval az agy saját ritmusát lehet befolyásolni. Az agy hajlamos ráhangolódni egy ismétlődő, ritmikus ingerre, és az agyhullámok ennek megfelelően változnak. Ezt a jelenséget – a frekvencia-követő választ – az 1930-as évek kutatásai fedezték fel, az elmúlt évtizedekben pedig számos klinikai vizsgálat igazolta.
Az audiovizuális stimuláció (BWE) által érintett neurológiai területek és klinikai kimenetelei – agyi vérátáramlástól a neurotranszmitter-termelésig
Forrás: Siever, D. – „The Rediscovery of Audio-Visual Entrainment”, Comptronic Devices Limited, 1996
Collura és Siever összefoglaló tanulmánya szerint 4–8 perccel az AVE-kezelés megkezdése után a test elkezd ellazulni: az elektrodermális aktivitás csökken, a kézfej hőmérséklete normalizálódik, a légzés hasi légzéssé alakul, a szívverés egyenletessé válik. Ez a szimpatikus idegrendszer visszavonulásának mérhető jele. Kroger és Schneider 1959-es vizsgálatában az alanyok kb. 80%-a már 6 percen belül könnyű vagy mély relaxációs állapotba került.
Az elektrodermális aktivitás (SCL) csökkenése alfa-frekvenciás AVE-kezelés során. A normalizálódás kb. 6 perccel a kezelés kezdete után indul meg – ez a szimpatikus tónus mért visszaesése.
Forrás: Collura, T.F. & Siever, D. – Auditory-Visual Entrainment in Relation to Mental Health and EEG, Elsevier, 2009
A periférás véráramlás szorosan összefügg az autonóm idegrendszer állapotával. Tartósan stresszes embernél a kezek hűvösebbek, mert a vér beáramlik a törzsbe. AVE-kezelés során ez megfordul: a kézfej hőmérséklete emelkedik.
A kézfej hőmérsékletének normalizálódása AVE-kezelés alatt – az erek kitágulása a paraszimpatikus idegrendszer aktiválódásának egyik mérhető jele.
Forrás: Collura, T.F. & Siever, D. – ibid., 2009
A trénerezés alatt nyugalom fogott el, nagyon jó érzés – mintha felfrissültem volna.
Neurotranszmitterek: szerotonin, endorfin, melatonin
Shealy és munkatársai az 1980-as években megmérték, mi változik a vérben egy 30 perces, 10 Hz-es fehér fényes kezelés hatására. A szerotonin, az endorfin és a melatonin szintje egyaránt emelkedett, a nappali melatoninszint csökkent – ami fokozott éberséget jelez. Az eredmény azt mutatta, hogy az AVE-kezelés önhipnózisnál, agyi elektrostimuláción és binaurális zenei felvételeknél is hatékonyabban hozta létre a relaxációs válaszreakciót.
A hosszan tartó szorongásban élő emberek szimpatikusan kiégett állapotba kerülhetnek: a szerotonin és noradrenalin termelése leáll, és ez depresszió kialakulásához vezet. Több klinikai vizsgálat igazolta, hogy AVE-kezelési program után a depresszió, a szorongás és az öngyilkossági gondolatok mértéke szignifikánsan csökkent.
Agyi vérátáramlás és anyagcsere
SPECT és fMRI vizsgálatok szerint a csökkent agyi vérátáramlás összefügg a szorongással, depresszióval, figyelmi zavarokkal és kognitív hanyatlással. Az AVE-kezelés az agyi glükóz anyagcserét összességében 5%-kal növeli, a vizuális kéreg területén pedig 7,8 Hz-es stimulációnál eléri a 28%-os növekedést is. Ez az a frekvencia, amely megegyezik a Schumann-rezonanciával – a Föld-ionoszféra elektromágneses oszcillációjával, amelyre az emberi idegrendszer evolúciósan hangolva van.
Klinikai vizsgálatok eredményei
Brucato és Abascal 1990-ben rendőrök bevonásával végzett stresszkezelési kísérletet. Az AVE-program után a résztvevők pulzusa és izomfeszültsége csökkent, a megküzdési képességük javult, a szorongás – mind állapotként, mind vonásként mérve – szignifikánsan visszaesett.
Berg és Siever 2004-es, 74 fős vizsgálatában szezonális affektív zavarban szenvedők kaptak 20 Hz-es AVE-kezelést. A depresszió a Beck-skálán mérhetően csökkent, a szociális aktivitás javult.
Szezonális affektív zavar tanulmány (n = 74): depressziós pontszámok (Beck-skála) és hangulat/szociális életminőség változása az AVE-csoportban. A kontrollcsoport értékei lényegében nem változtak.
Forrás: Berg, K. & Siever, D., 2004, in: Collura & Siever, 2009
Krónikus fájdalommal – fibromyalgia, lupus, arthritis, TMJ-zavar – küzdő 12 résztvevő bevonásával Siever és Twittey 1997-ben nyolc hetes AVE-kezelést végzett. A fájdalomszint p < 0.005 szinten szignifikánsan javult, a Beck-depresszió-index szintén. Anderson 1989-es migrénes vizsgálatában 50 rohamból 49-et pozitívan értékeltek a résztvevők, 36 esetben a roham teljesen leállt – a kezelés előtti átlagos 6 órás rohamhossz 35 percre csökkent.
Hogyan épül fel a felmérés és a 6 hetes tréning
A folyamat felmérési szakasszal indul. A qEEG megmutatja az agyhullámok elosztását és koherenciáját. A HRV-mérés az autonóm idegrendszer egyensúlyát tárja fel. Kognitív tesztek az emlékezetet, figyelmet és reakcióidőt vizsgálják. Az agytréner készülék vizuális válaszokat elemez, amelyekből egyéni neurológiai profil állítható össze.
qEEG
Agyhullámok és koherencia térképe
HRV
Autonóm idegrendszeri egyensúly
Kognitív teszt
Figyelem, memória, reakcióidő
Vizuális válasz
Egyéni neurológiai profil
A felmérés tisztán és pontosan jellemezte a jelenlegi állapotomat. Meglepő és majdnem zavarba ejtő elemzés készült rólam, csekély idő alatt – gyakorlatilag nyitott könyvé váltam.
Sok-sok próbálkozást követően végre megtaláltam a problémám okait és a megoldást is!
Ami a 6 hét alatt változik
Az idegrendszer megtanítható, és az agyhullámok mintázata megváltoztatható. Az AVE-kezelések sorozata során az agy szó szerint átépíti a frekvencia-preferenciáit – ezt neuroplaszticitásnak nevezzük. Az első néhány hétben sokan alvásjavulást tapasztalnak, csökken az ingerlékenység és az izomfeszülés. A cél nem az azonnali megkönnyebbülés – bár az is jellemző –, hanem az, hogy az idegrendszer megtanulja az ellazult állapotot anélkül, hogy külső segítségre szorulna.
Nekem sokat segített a stressz oldásában ez a rendszer.
Az edzéstervvel és annak következetes végzésével az elmúlt 1,5 hónap alatt komoly és pozitív változást sikerült máris elérnem – és nem vagyok az út végén, sőt, lelkes vagyok!
Érdemes megemlíteni, hogy a tréning önismereti szempontból sem elhanyagolható. A felmérés olyan összefüggéseket hoz felszínre, amelyekre sokan évek óta sejtik a választ, de sosem látták objektívan igazolva.
Azért ajánlanám másoknak, mert sok olyan dologra világított rá, amit az ember a szőnyeg alá seper, de tud róla – és olyanra is, amiről nem tudott.
Ha felismerted magad ebben a cikkben
A felmérés 60–90 perces, strukturált folyamat. Az eredmény nem egy általános diagnózis, hanem egy személyes, mérésen alapuló profil – amiből egyből látható, mit érdemes csinálni.
Az első lépés egy ingyenes, 15 perces telefonbeszélgetés. Kiderül, hogy a tréning alkalmas-e a te helyzetedre.
Felhasznált irodalom:
Collura, T.F. & Siever, D. (2009): Auditory-Visual Entrainment in Relation to Mental Health and EEG. In: Evans, J.R. (ed.) Introduction to Quantitative EEG and Neurofeedback, 2nd ed., Elsevier.
Siever, D. (1997): The Rediscovery of Audio-Visual Entrainment. Comptronic Devices Limited.
Shealy et al. (1989): Neurotransmitter changes following 10 Hz photic stimulation.
Berg, K. & Siever, D. (2004): A controlled study of audio-visual entrainment for the treatment of seasonal affective disorder.
Brucato, D. & Abascal, J. (1990): AVE stress reduction study, Metro-Dade Police Department.
Fox, P. & Raichle, M. (1985): Stimulation-evoked increases in cerebral blood flow and metabolism.
